A Guadeloupe szigetén születő fiú kilencéves koráig nem is járt Franciaországban, s az ő esetében a focipálya sem tűnt a sors által elrendelt munkahelynek, elvégre Lilian Thuram sokáig római katolikus papnak készült – mígnem rájött, hogy a gyepen nagyobb sikerek várnak rá. Az Antillákat elhagyva nem kellett sokáig várnia arra, hogy felfedezzék. A Monaco országjáró játékosmegfigyelői őt is regisztrálták mint ígéretes ifjút, így a második iksz előtt már be is mutatkozott a francia első osztályban, jóllehet kezdő szezonjában csupán egyetlenegy meccs jutott neki. Aztán egyre több, Arséne Wenger keze alatt pedig Európa egyik legjobb védőjévé vált, ami az akkori szövetségi kapitány, Aimé Jacquet figyelmét sem kerülte el, így Thuram 1994-ben bemutatkozott a francia válogatottban. Otthon tehát nagyjából kifutotta magát, jöhetett a légiósélet.

Parma a lehető legjobb választás volt. A tejgyár csapata története legjobb szakaszában járt a kilencvenes évek közepe és vége felé, amit számos trófea elhódítása jelez. A masszív sárga-kék alakulat védekezése a Gianluigi Buffon, Fabio Cannavaro, Lilian Thuram trióra épült, s igen hatékonynak bizonyult – ahogy azt sorozatunk Cannavaróról szóló epizódjában már említettük is. A termékeny parmai évek alatt a francia válogatottal is futott a szekér, hogy mást ne mondjunk, a kékek hazai terepen világbajnokok lettek, nem kis részben mai főszereplőnknek hála. A Horvátország elleni elődöntő második félidejének elején ugyanis hátrányba kerültek, és a többiekkel egyetemben Thuram is vastagon benne volt a gólban. A düh azonban pozitív reakciót váltott ki, és Lilian Thuram – a tornán többször megcsodált – jobb széli meglódulásainak egyikét príma lövéssel fejezte be, s máris egál volt újra. Később még egyszer megcsinálta ugyanezt – igaz, labdaszerzés közben felborított egy horvátot –, ergo egymaga nyerte meg a meccset a csapatnak, jobbhátvédként. Se előtte, se utána nem szerzett több gólt a válogatottban, viszont két évvel később nyert még egy Európa-bajnokságot is.

Az új évezredre kinőtte a sonkavárost, de Itáliát nem, mert habár az egész kontinens sorban állt érte, saját megvallása szerint a Juventus volt a tökéletes célállomás: „Egy játékosnak itt van a legjobb esélye a győzelemre.” Tudhatott valamit… Az ára akkor – már ami a bekkeket illeti – világrekord volt: 35 millió euró (9.4 milliárd forint). Mindenesetre a „zebrák” tényleg nem tétlenkedtek, öt év alatt begyűjtöttek négy bajnoki címet – más kérdés, hogy a két legutóbbit elvették tőlük a bundabotrány folyományaként –, két olasz Szuperkupát, a Bajnokok Ligája fináléját azonban elbukták 2003-ban. A következő szezon nem is sikerült fényesre, a Juve csak harmadik lett a Serie A-ban, és Thuram pályafutása legpocsékabb idényének minősítette a 2003–04-est. Majd érkezett két Fabio, Capello és Cannavaro, újra összeállt az áthatolhatatlan duó, ezúttal ráadásul Thuram kedvenc helyén, a védelem közepén játszhatott, mögöttük pedig a régi nagy csapat harmadik tagja, Buffon biztosított.

A válogatott közben nagyot koppant a 2002-es világbajnokságon, Thuram több veterán társához hasonlóan le is mondott a további szereplésről, ám az új generáció nem bírta a tempót, ezért Raymond Domenech viszszakönyörögte a csapatba a régi nagyokat. „Az akaratom ellenére válogatott be. Ám a nemzeti csapatba szóló meghívót nem utasíthattam vissza!” – mondta erre Thuram, majd a régi kompánia az ügyesebb újakkal vegyítve ezen a nyáron egészen a döntőig masírozott Németországban. Ott viszont elhasalt, s úgy tűnt, Thuramot már nem látjuk többé gallkakasos mezben, de a kapitány állítólag másképp gondolkodik erről. Thuram azonban feltehetőleg nem, hiszen épp a minap közölte: „Én döntök az esetleges visszavonulásomról, nem Domenech.” És lőn, a védő nem is szerepelt a Bosznia-Hercegovina elleni keretben…

A kevesebb nemzetközi kötelezettségnek a Barcelona is bizonyosan örülne, merthogy a 34 éves Thuram közben a katalánokhoz szerződött, mivel a Juve alámerült a másodosztályba. A spanyol bajnoknál ellenben nem lesz garantált helye a kezdőben, a hosszú és kimerítő idény ellenben számára így is hoz majd kellő mennyiségű játéklehetőséget Carles Puyol oldalán.